Papp László, műgyűjtő, a váci Modern Művészeti Gyűjtemény tulajdonosa, a Váci Művészeti Gyűjtemények volt kurátora, a művészet és a művészek képviselője, mentora, értékmentője a Dunakanyarban. A Dunakanyar kulturális értékeinek képviseletéért, életművek megmentéséért végzett áldozatos munkájáért, különösen Vácon létrehozott múzeumok és gyűjtemények létrehozásáért, a kulturális életben vállalt kimagasló szerepe elismeréséért Magyar Arany Érdemkereszt Állami kitüntetésben részesült.
Papp László – műgyűjtő, műpártoló, értékteremtő és értékőrző
1946. augusztus 14-én született.
Gyermekkorát Tereskén,Vácon és Zebegényben töltötte ahol már fiatalon kapcsolatba került a művészettel Szőnyi István Kossuth díjas festőművész által.
Az 1960-as években Pedagógia–népművelés szakra járt, majd elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját. Az újságírás mellett kitanulta a profi fotózást is. Neves festők, grafikusok, művészek alkotásait örökítette meg fotópapírra és készített nekik katalógusokat.
1970-80-as években népművelőként dolgozott a Tungsram váci gyárában, ahol rendezvényeket szervezett, kiállításokat rendezett, közösségi programokat bonyolított le. Munkája mellett a váci Művelődési Központ fotósa volt, ahol az összes kulturális programot ő dokumentálta.
A Forte Fotóklub tagjaként több, mint 200 helyszínen mutatta be az „Élők vigyázzatok” című kiállítást, mely az Auschwitzban elhunyt áldozatoknak állított emléket.
Váci György világhírű könyvkötő mester munkáiból több mint 300 kiállítást szervezett és nyitott meg országszerte.
Műgyűjtőként, műpártolóként 50 éve tevékenykedik. Rengeteg művészt mentorált, támogatott, indított el a hírnév útján. Aktív kapcsolata és sok barátja volt a szentendrei művésztelep alkotói között, többek között Barcsay Jenő Kossuth-díjas magyar festő, Szántó Piroska Kossuth-díjas magyar festő, Mattioni Eszter híres magyar festő. A váci Gombási Művésztelep megalakulásánál is jelen volt, minden váci és Vác környéki művészt ismer és ismert. Cs. Nagy Andrással, Toman Gyulával, Mizser Pállal, Markó Erzsébettel, Monos Józseffel és Orvos Andrással több évtizedes barátságot ápol.
Vácon és Zebegényben is a nyári hónapokban festő versenyeket rendezett és rengeteg művésszel ismerkedett meg. Sok fiatal kezdő művésznek rendezte az első kiállítását, mentorálta őket és segítette a pályakezdésben. Jó érzékkel, többükből híres művészt faragott.
Az 1980-as évek közepén elindította a váci Művelődési Központban a Madách Kört, mely irodalmi, művészeti eseményeket rendezett. Egyik legjelentősebb programja a „Tiszatáj est” volt. A Tiszatáj irodalmi folyóirat gyűjtötte össze akkoriban az írok, költők legjavát akik közül sokan a Tiszatáj est programra is ellátogattak. Itt volt Csoóri Sándor, Keresztúri Dezső, Ladányi Mihály, Csukás István a teljesség igénye nélkül. Ez az esemény nagy port kavart akkoriban, jelentések készültek róla. Próbálták megakadályozni, hogy a költők, írók felemeljék szavukat a kultúrát is érő elnyomás ellen!
Egész életében késztetést érzett arra, hogy az értékeket méltóan bemutassa és közvetítse.
A 90-es évek közepén, Vácon a belvárosban nyílt meg galériája, a Tabán Galéria. Mivel ez a kis üzlet útba esett mindenkinek, aki Vácra látogatott, és a Duna partra lesétált, sokszor ő kalauzolta el a turistákat és mutatta be nekik Vác nevezetességeit is. Akkoriban még egy művészeti múzeum sem működött Vácon, így az idelátogatók csak az ő galériájában tudtak kapcsolatba kerülni a helyi művészekkel és alkotásaikkal.
Szintén a 90-es évek közepén a lakóházában nyitotta meg a Modern Művészeti Gyűjteményt először a nagyközönség számára.
A 2010-es választások után a városi művészeti kiállítások, gyűjtemények kurátora lett és pár év alatt Vácon tehetségének, kitartásának és szakértelmének köszönhetően a város tulajdonában álló művészeti gyűjtemények, több évtizedes méltatlan mellőzés után végre bemutatásra kerültek.A Hincz Gyula életmű gyűjtemény, a Gádor István kerámia gyűjtemény, a páratlan Öntöttvas Gyűjtemény, a Sportmúzeum, a Váci György Könyvkötészeti kiállítás, a Sajdik Gyűjtemény, a Szabadi Kálmán Hajótörténeti Gyűjtemény, a Nagy Sándor, Gádor Magda, Hincz Gyula szobraiból álló szoborpark a Pannónia Házban, a Tündérkert Vertel Andrea szobraiból, a Nagy Sándor szoborpark a Duna parton, a Modern Művészeti Gyűjtemény és újabban a Kovács Margit kerámiagyűjtemény, valamint a Karikatúra gyűjtemény megmentése mind-mind az ő nevéhez fűződnek.
Először Hincz Gyula páratlan életmű anyaga nyílt meg. Kétezer Hincz-kép 25 éven át egy pincében porosodott, de Papp Lászlónak sikerült elérnie, hogy a művek újra napvilágra, megfelelő kiállítótérbe kerüljenek.
A brüsszeli és a párizsi világkiállításról aranyéremmel hazatérő Gádor István 1300 darabból álló kerámiahagyatéka szintúgy egy vizes pincében árválkodott, de Papp László „szabadító hadművelete” újfent sikerrel járt és a világhírű kerámiák is méltó bemutató terembe kerültek!
Ezután Papp László közbenjárására Vácon lett látogatható az országosan is egyedül álló Öntöttvas Gyűjtemény, de méltó helyre került a város Sport Múzeuma is. A saját tulajdonában álló gyűjteményeket is a város szolgálatába állította: Megnyitotta a Váci Mosolyalbum – Sajdik Ferenc Gyűjteményt, az „Aranyba kötött élet”, Váci György 24 karátos arannyal díszített könyvkötészeti gyűjteményt, valamint Vácon a Káptalan utcában a Modern Művészeti Gyűjteményt is melyben 50 éves életművéből több mint ezer műtárgyat helyezett el, így ez is hamar népszerű lett.
A váci „Múzeumnegyed” országosan nagy érdeklődésre tartott számot gyűjteményeivel, több tucatnyi tv csatorna és számtalan újságcikk mutatta be ezeket az értékeket öregbítve Vác és a Dunakanyar hírnevét.
Gyűjtőként, műpártolóként mindig is jó szeme és érzéke volt a művészethez, egész életében ez volt a legfontosabb számára és ez hatotta át életét. Vác és a Dunakanyar mindig tele volt művészekkel, művésztelepekkel, de ő nem csak együttműködött velük, hanem közéjük is tartozott, együtt sírtak, együtt nevettek és sokuknak segített megélni és ismertté válni.
Egy életen át tartó értékteremtő és értékmegőrző munkásságának köszönhetően olyan gazdag művészeti értékek váltak megismerhetővé és az utókor számára is elérhetővé amelyek nélkül a magyar kultúra egy része örök feledésbe merült volna!