Scholz Erik (Budapest, 1926. – Zsennye, 1995.)
SCHOLZ ERIK – A ZSENNYEI REMETE Egyedülálló hagyatéka megtalálható Vácott Papp László magángyűjteményében. Egy különleges festő, aki művészetével és visszavonult életével is legendává vált. Scholz Erik 1949-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol mesterei Szőnyi István és Fónyi Géza voltak. Tehetsége hamar megmutatkozott, két évig tanársegédként is dolgozott.
Figurális alkotásai nemcsak Magyarországon (Műcsarnok, Budapest Galéria, Debrecen, Pécs) arattak sikert, hanem külföldön is, Bécsben, Münchenben és Párizsban is kiállították műveit. Munkásságát már fiatalon elismerték: 1950-ben Munkácsy-díjat kapott.
Egyedülálló művészete és zárkózott életmódja miatt „A zsennyei remete” néven vált ismertté.
1957-58-ban hosszabb időt töltött Párizsban, ahol a korszak minden progresszív művészeti irányzatával találkozott. Hazatérése után művészete alapvetően oldottabbá, felszabadultabbá vált. 1987-ben telepedett le Zsennyén, ezután jöttek létre a „talált természeti tárgyakból” építkező művei. Egyre közelebb került a növényi és állati lét misztériumához.
Egyedülálló hagyatéka megtalálható Vácott Papp László magángyűjteményében. Egy különleges festő, aki művészetével és visszavonult életével is legendává vált. Scholz Erik 1949-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol mesterei Szőnyi István és Fónyi Géza voltak. Tehetsége hamar megmutatkozott, két évig tanársegédként is dolgozott.
Figurális alkotásai nemcsak Magyarországon (Műcsarnok, Budapest Galéria, Debrecen, Pécs) arattak sikert, hanem külföldön is, Bécsben, Münchenben és Párizsban is kiállították műveit. Munkásságát már fiatalon elismerték: 1950-ben Munkácsy-díjat kapott.
Egyedülálló művészete és zárkózott életmódja miatt „A zsennyei remete” néven vált ismertté.